Ugorjon a fő tartalomra

Vállalkozása eladásakor kulcsfontosságú, hogy megértsük azokat a legfontosabb EBITDA-módosításokat , amelyek jelentősen befolyásolhatják az eredményt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 10 legfontosabb EBITDA-módosítást, amelyet figyelembe kell vennie, hogy növelje vállalkozása értékét az értékesítési folyamat során.

Az EBITDA normalizálásával és a lenyűgöző pénzügyi teljesítmény bemutatásával potenciális vevőket vonzhat, és a lehető legmagasabb árat biztosíthatja vállalata számára.

Miért kell normalizálni az EBITDA-t?

Az EBITDA -t általában a működési cash flow -k mérésére használják, és létfontosságú szerepet játszik a vállalatok értékelésében. Noha különféle módon értelmezhető, az EBITDA gyakran meghatározza az alapot, hogy meghatározza a vállalat értékét egy többszörös alkalmazásával, például az 5X TTM EBITDA -val .

Következésképpen elengedhetetlenné válik az EBITDA normalizálása a legpontosabb és legkedvezőbb pénzügyi képviselet bemutatására. A hozzáértő vásárlók azonban az EBITDA -n túlmutatnak, és a szabad cash flow -ra összpontosítanak, hogy egy vállalkozást átfogóan értékeljenek, figyelembe véve azokat a tényezőket, mint a tőkeköltségek, a kamat és az adók.

Ennek ellenére az EBITDA normalizálásának és a lenyűgöző figura bemutatásának ismerete továbbra is értékes készség az üzleti tulajdonosok számára.

10 EBITDA-módosítás az üzleti értékesítési érték maximalizálása érdekében

Hogyan számítsuk ki az EBITDA-t

Az EBITDA, a kamat, adó, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény rövidítése, egy széles körben használt mérőszám a pénzügyi világban. Az 1980-as évek tőkeáttételes felvásárlási láza során vált népszerűvé, és azóta mindenhol elterjedt a pénzügyi körökben.

Az EBITDA többféle célt szolgál, beleértve az üzleti értékelést , a vállalati összehasonlítást és a kölcsönszerződés megállapítását. Bár látszólag egyszerűnek tűnik, fontos, hogy óvatosan kezeljük ezt a „nem GAAP” mértéket.

Az EBITDA számításának megértése

Az EBITDA számítása a kiindulási ponttól függően változik. Általában azonban az EBITDA a következő képletekkel számítható ki:

EBITDA = Üzemi eredmény + Értékcsökkenés + Amortizáció

EBITDA = nettó bevétel + kamat + adók + értékcsökkenés + amortizáció

Merüljünk el mélyebben az egyes kifejezések definícióiban:

  1. Nettó bevétel: Ez az összes kiadás, például az eladott áruk költségei, SGA-költségek, értékcsökkenés, amortizáció, finanszírozási költségek és adók levonása után fennmaradó bevétel.
  2. Működési eredmény: A működésből származó nyereséget jelöli, amelyet úgy kapunk, hogy a bevételből levonjuk a költségeket, például az eladott áruk költségeit, az SGA-költségeket, az értékcsökkenést és az amortizációt.
  3. Kamat: Ez a fennálló tartozás finanszírozási költségeire vonatkozik.
  4. Adók: Egy adott időszakra vonatkozó jövedelemadó ráfordítást jelöli.
  5. Értékcsökkenés: Egy tárgyi eszköznek, például épületnek vagy berendezésnek a tárgyidőszakban elhasználtnak tekintett részéhez kapcsolódó nem pénzbeli kiadást jelenti.
  6. Amortizáció: Ez az értékcsökkenéshez hasonló, de kifejezetten az immateriális javakra vonatkozó, nem pénzbeli ráfordításra vonatkozik. Az immateriális javak közé tartoznak például a szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok és cégérték.

Az EBITDA jelentőségének feltárása

Az EBITDA különféle arányokban és számításokban talál alkalmazásokat. Az EBITDA-ból származó egyik hasznos mérőszám az EBITDA-marzs, amely az EBITDA-t a bevétel százalékában jelenti. Ez a mérőszám betekintést nyújt a működési készpénz összegébe, amely minden egyes dollár bevételhez jut.

Az EBITDA margint általában az azonos iparágon belüli vállalatok összehasonlítására használják. A magasabb EBITDA ráta általában kedvezőbbnek tekinthető, mint az alacsonyabb, ami jobb működési hatékonyságot jelez.

Az EBITDA történetének nyomon követése

Az EBITDA születése a múlt szükségesség-vezérelt innovációinak tulajdonítható. Az 1970 -es években John Malone, a kiemelkedő kábel milliárdos elismerte a méretezési műveletek fontosságát a kábelipar programozási költségeinek ellenőrzésében. Ugyanakkor egyidejűleg kihívással és lehetőséggel szembesült.

Abban a korszakban a Wall Street és sok kábelszolgáltató elsősorban a nettó jövedelem és az egy részvényre jutó eredmény (EPS) növekedésére összpontosított. A Malone növekedési stratégiája, amely magában foglalta az adózás előtti cash flow maximalizálását az organikus növekedés és felvásárlások finanszírozására, nem volt összhangban az EPS növekedésével, mivel megkövetelte a bejelentett bevételek és adók minimalizálását. E szakadék áthidalására az EBITDA-t használta fel, hogy a hitelezők és a befektetők felé irányuló cash flow-t hangsúlyozta.

Az EBITDA előnyösnek bizonyult az erősen tőkeáttételes és tőkeigényes társaságok számára, kedvezőbb jövedelmezőségi kilátásokat jelentve a működési nyereséghez vagy a nettó jövedelemhez képest. A nettó jövedelem módosítási sorozatán keresztül történő kiigazításával az EBITDA olyan működési teljesítményt nyújtott, amelyet a konkrét számviteli vagy pénzügyi stratégiák kevésbé befolyásoltak. Ez a működési teljesítményre való reflektorfény bizonyos típusú üzleti struktúrákhoz illeszkedett.

Az EBITDA mint értékmérés népszerűsége az 1980 -as években és azon túl is növekedett. Az 1980-as években a tőkeáttételes felvásárlásokban részt vevő befektetők az EBITDA-t használták fel a bajba jutott vállalkozások jövedelmezőségének felmérésére és a szerkezetátalakítással kapcsolatos finanszírozási költségek fedezésére való képességük felmérésére. A DOT-COM-korszak alatt az EBITDA kedvelt mutatóként szolgált a növekedésre felkészülő vállalatok azonosításához, de jelentős adósságterhek korlátozták.

Az EBITDA mai gyakorlati alkalmazásai

Az EBITDA napjainkban is értékes eszköz a vállalat működési teljesítményének értékelésére, amelyben megbíznak a cégtulajdonosok, a befektetők és a hitelezők egyaránt.

Üzleti tulajdonosok és vezetők: Az EBITDA lehetővé teszi az üzleti tulajdonosok és a vezetők számára, hogy összehasonlítsák a vállalat működési teljesítményét a versenytársakkal és az ipari referenciaértékekkel. Az erős EBITDA javíthatja az üzleti kölcsönök biztosításának kilátásait, mivel ez bizonyítja az adósság kiszolgálásának képességét. Ezenkívül a magas EBITDA -fedezet vonzza a potenciális vásárlókat, jelezve az egészséges cash flow -t és a jövedelmezőséget.

Befektetők: A befektetők az EBITDA -t gyors mutatóként használják fel a vállalat működésének felmérésére, összehasonlítására az ugyanazon iparág más befektetéseivel, és felmérni annak értékelését. Ha egy célvállalat erős EBITDA -t mutat, de gyenge nettó nyereséget, akkor vonzó beszerzési lehetőség lehet, ha a befektető stratégiailag átszervezi a cél vagyonát és adósságát.

Hitelezők: A hitelezők az EBITDA-ra támaszkodnak, hogy felmérjék a hitelfelvevő működési teljesítményét a versenytársakhoz képest. Betekintést nyújt a készpénzhelyzetbe is, azzal a mögöttes logikával, hogy az egészséges EBITDA erőteljes működési cash flow-t jelent. Ezenkívül az EBITDA jelzi a hitelfelvevő hitelvisszafizetési képességét. Végül az EBITDA gyakran képezi az adósságszövetségi megállapodások alapját.

Az előnyök és hátrányok elemzése

Míg az EBITDA egy széles körben használt mérőszám, kulcsfontosságú, hogy megértsük erősségeit és gyengeségeit, hogy elkerüljük a vállalat pénzügyi helyzetének félrevezető értelmezését.

Az EBITDA előnyei:

  1. Könnyebb számítás: Az EBITDA könnyen kiszámítható az eredménykimutatásból származó információk alapján.
  2. Fókuszban a működési teljesítmény: A számviteli, adózási és finanszírozási döntések hatásának kizárásával az EBITDA rávilágít a működési teljesítményre. Az olyan változók, mint az értékcsökkenés, az amortizáció, az adó és a kamat, amelyek vállalatonként eltérőek lehetnek, nem befolyásolják a működési teljesítményt. A kamat a tőkeszerkezettől függően változik, míg az adókiadások joghatóságonként eltérőek, és nem kapcsolódnak közvetlenül a vállalat működéséhez. Az értékcsökkenési leírás, mint nem készpénzes kiadás, szubjektív, és nincs közvetlen hatással a működésre.
  3. Összehasonlíthatóság: Az EBITDA megkönnyíti a vállalatok összehasonlítását a versenytársakkal és az iparági átlagokkal.

Az EBITDA hátrányai:

  1. Nem GAAP mérőszám: Az EBITDA egy nem GAAP mérőszám, ami azt jelenti, hogy számítása nem feltétlenül konzisztens a különböző vállalatok között, és potenciálisan manipulálható.
  2. Nem helyettesíti a Cash Flow-t: Az EBITDA nem tartalmazza a forgótőkében és a tőkekiadásokban bekövetkezett változásokat, így nem teljes mértékben helyettesíti a cash flow elemzést.
  3. Lehetséges zavaró tényezők: Az EBITDA kedvezhet a magas adókkal, kamatkiadásokkal és értékcsökkenéssel/amortizációval rendelkező cégeknek. A jövedelmezőségre való összpontosítás elterelheti a figyelmet a rossz vezetői döntésekről, mint például a magas kamatozású adósság felvétele vagy az elöregedett berendezések cseréjének elhanyagolása.
  4. Figyelmen kívül hagyja az eszközköltségeket: Az EBITDA figyelmen kívül hagyja az eszközök bekerülési értékét, és abból indul ki, hogy a jövedelmezőség kizárólag az értékesítések és a műveletek eredménye.

10 EBITDA-módosítás az üzleti értékesítési érték maximalizálása érdekében

A 10 legjobb EBITDA korrekció

Az EBITDA optimalizálása érdekében elengedhetetlen bizonyos kiigazítások végrehajtása, mielőtt vállalkozását eladásra sorolná. Itt található a 10 legnépszerűbb normalizáló kiigazítás, amelyet figyelembe kell venni:

1. Nem fegyveres bevételek vagy kiadások

Ez a kiigazítás a vállalat és a kapcsolódó felek közötti tranzakciókra vonatkozik, amelyeket a piaci kamatlábak feletti vagy annál alacsonyabb áron hajtottak végre. Például, ha az üzemeltetési vállalat egy másik, a fő részvényes tulajdonában lévő társaságtól vásárol készleteket, a valós piaci értéknél magasabb áron, akkor az EBITDA -t ennek megfelelően normalizálni kell, hogy tükrözze ezen kellékek pontos értékét.

2. Redundáns eszközök által generált bevételek vagy kiadások

A redundáns eszközök olyan eszközök, amelyek nem nélkülözhetetlenek a vállalkozás hatékony működtetéséhez. Például, ha vállalkozásának van egy tóparti nyaralója, amelyet alkalmanként vállalati funkciókra vagy alkalmazottak ösztönzésére használnak, akkor a nyaralóval kapcsolatos költségeket vissza kell adni az EBITDA normalizálása érdekében, mivel ez a potenciális vásárlók számára feleslegesnek minősül.

3. Tulajdonosi fizetések és bónuszok

A tulajdonosok fizetése és prémiumai gyakran eltérnek a külső vezetőknek fizetett szokásos fizetésektől. Ezenkívül a tulajdonosok év végi bónuszokat jelenthetnek be a jövedelemadó csökkentése érdekében. Az ismétlődő EBITDA kiszámításához ezeket a rendkívüli tulajdonosi fizetéseket és prémiumokat hozzá kell adni, miközben le kell vonni a harmadik fél menedzser becsült kompenzációját.

Ez a kiigazítás jellemzően az EBITDA növekedését eredményezi, különösen, ha jelentős év végi tulajdonosi bónuszokat fizettek ki.

4. Létesítmények bérlete a valós piaci érték feletti vagy alatti áron

Sok cég bérel létesítményeket egy részvényes tulajdonában lévő holdingtól, és a felszámított bérleti díjat gyakran önkényesen magasabbra határozzák meg, mint a piaci árfolyam. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletekhez hasonlóan ez a kiigazítás magában foglalja a nem szokásos bérleti díj visszaadását és a valódi piaci bérleti díj levonását az EBITDA felfelé korrigálása érdekében.

5. Indítási költségek

Ha vállalkozása új termékcsaládot vagy szolgáltatást vezetett be az elemzett időszakban, akkor a kapcsolódó indulási költségeket vissza kell adni az EBITDA-hoz. Mivel ezek a költségek egyszeri kiadások, és a jövőben nem fordulnak elő, kizárásuk pontosabb képet ad a vállalkozás folyamatos pénzügyi teljesítményéről.

6. Perek, választottbírósági eljárások, biztosítási követelések behajtása és egyszeri viták

Az EBITDA-ban korrigálni kell a rendezett jogi ügyekből vagy egyszeri vitákból eredő rendkívüli bevételeket vagy kiadásokat. A bevételeket, például a biztosítási követelések behajtását levonják, míg a költségeket, például a perbeli egyezségeket visszaadják. Ezek a tételek egyszerinek minősülnek, és nem befolyásolhatják a vállalkozás folyamatos pénzügyi teljesítményét.

7. Egyszeri szakmai díjak

A jövőben nem megismétlődő kérdésekkel kapcsolatos költségeket, például a speciális tranzakciók vitáinak vagy számviteli díjainak rendezésének jogi díjait, vissza kell adni az EBITDA -hoz. Ha kizárja ezeket az egyszeri szakmai díjakat, világosabb képet mutat be a vállalkozás rendszeres pénzügyi teljesítményéről.

8. Javítás és karbantartás

Gyakran figyelmen kívül hagyják a javítási és karbantartási költségeket, amelyek jelentős szerepet játszanak az EBITDA kiigazításaiban. Egyes magántulajdonosok szándékosan a tőkeköltségeket javításként kategorizálják az adók minimalizálása érdekében. Noha ez a gyakorlat csökkentheti az éves adókötelezettségeket, negatívan befolyásolhatja az üzlet értékelését az eladás során a történelmi EBITDA csökkentésével.

A pontos ábrázolás érdekében alapos felülvizsgálatot kell végezni a beruházási tételek és a javítások elkülönítése érdekében, és az esetleges tőkekiadásokat az EBITDA-hoz hozzá kell adni.

9. Készletek

Ha cége berendezéseket használ a szolgáltatások nyújtásához, akkor gyakori, hogy kéznél van alkatrészkészlet. A magánvállalkozások tulajdonosai gyakran egész évben fenntartanak egy általános kedvezményt az alkatrészkészletre, és az ebben az időszakban megszerzett alkatrészeket elköltik az adóköteles bevétel minimalizálása érdekében.

A vállalkozás eladásának közeledtével azonban javasoljuk, hogy szoros leltárszámot és értékelést végezzen. A szállított támogatáson kívüli túlzott készleteket vissza kell adni az EBITDA -hoz, hogy a tényleges készletértéket pontosan tükrözze.

10. Egyéb bevételek és kiadások

A pénzügyi kimutatások „Egyéb bevételek és ráfordítások” kategóriája gyakran tartalmaz olyan tételeket, amelyek az EBITDA-számítások során módosíthatók. Ez a kategória általában egy gyűjtőhely a különféle kiadásokhoz, amelyek nem férnek bele bizonyos kódokba. Kulcsfontosságú, hogy alaposan átnézze ezeket a számlákat, és adjon hozzá minden nem ismétlődő tételt. Például az ebbe a kategóriába tartozó egyszeri alkalmazotti bónuszokat vagy speciális adományozási költségeket vissza kell adni az EBITDA-hoz.

A normalizált EBITDA ereje

A számok nem mindig fekete -fehérek, különösen akkor, ha az EBITDA kiszámítása a vállalkozás eladása céljából. A befektetési bankárok a normalizált EBITDA ötéves összefoglalására támaszkodnak a vállalat hatékony forgalmazása érdekében.

Ha proaktívan felülvizsgálja számát az eladás előtt, biztosíthatja, hogy a lehető legjobb ajánlatot biztosítsa. Ne feledje, hogy egy ötször magasabb EBITDA Ölelje át a normalizált EBITDA erejét, hogy maximalizálja vállalkozása értékét az értékesítési folyamat során, és bizalommal vonzza a potenciális vásárlókat.

5 megjegyzés

Hagyjon választ egy választ.